1947. Október 20-án a város és a megye hozzájárulásával megalakult iskolánk elődje a polgári leányiskola épületében Vajda Márta vezetésével. 4 osztály indult, két első, egy második, és egy összevont harmadik-negyedik.
1948. Január 1-én iskolánk szervezetileg önállóvá vált.
Augusztusban a mai helyére, a Balla Róbert tér 14. alatti – a volt csendőrlaktanya, még régebben Állami Nőkórház - épületébe költözött 64 tanulóval, Jászóy Istvánné, sz. Vajda Vilma vezetésével. A termek elégtelen száma miatt délelőtt és délután is folyt tanítás.
1949. Az iskolában tanítók a nyári szünetben gyógypedagógiai szaktanítói tanfolyamon vettek részt.
1950. Megjelent a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1260-28-1/1950./VI.24./V.K.M. számú rendelete az értelmi fogyatékos gyermekek nevelés-oktatásának szabályozása tárgyában.
Ez volt iskolánk első központi tanterve.
Egy téves rendeletértelmezés miatt a felső tagozatosokat visszahelyezték az általános iskolákba.
1951. Közös nevelési értekezletek, (eddig az időpontig csak úgynevezett „termelési értekezletek" voltak) hospitálások, tapasztalatcsere látogatások bevezetése a többi gyógypedagógiai intézmény munkájának megismerésére.
1953. Megalakult a számolási módszertani munkaközösség.
1955.  Közös és egyéni korrepetálás bevezetése a lemaradó tanulók felzárkóztatása érdekében.
1961.  8 évfolyamossá vált az iskola. A tantermek száma a délelőtti és délutáni tanítás ellenére is kevés volt. Az igazgató kéréssel fordult ez ügyben a városi Művelődési Osztályhoz.
1962.  Megalakult az Éltes Mátyás úttörőcsapat. Első vezetője Sándor József lett.
1963. Új szárnyat építettek az iskolához. 3 új tanterem, iroda, tanári, vizesblokk készült. Az összesen öt tanteremben tíz osztály tanult, továbbra is délelőtti-délutáni váltásban. A kettő napközis csoport az ebédlőben tartotta a foglalkozásait, szintén váltva egymást.
A megyében újonnan induló gyógypedagógiai osztályok, iskolák (Keszthely, Tapolca, Sümeg, Csót, Lovászpatona) szakmai felügyeletét, vezetését a Megyei Tanács Művelődési Osztálya az akkor már új nevű  pápai Kisegítő Iskolára bízta.
Később ezekből az osztályokból önálló iskolák fejlődtek.
Ebben az évben kezdődött meg a beszédhibás tanulók logopédiai megsegítése is.
Általában évente 50-60 tanuló járt logopédiai foglalkozásokra az iskolából és a város többi általános iskolájából. A Megyei Tanács Művelődési Osztálya felhívására szervezték meg a Békási Nevelőotthon óvodáskorú gyermekei részére is a beszédhibák javítását.
Az iskola gyógypedagógusai részt vettek az Áthelyező Bizottság munkájában, tapasztalatcsere látogatásokon ismerkedtek meg más gyógypedagógiai intézményekkel Győrben, Sopronban, Szombathelyen, stb. Az Országos Pedagógiai Intézet felhívására az iskola az olvasás, matematika, technika tanításának kísérletébe kapcsolódott be.
A tanulók személyiségének fejlesztését szolgálták a 70-es években elindított szakkörök: sport, bélyeggyűjtő, báb, néptánc. A különböző mozgászavarok korrekcióját szolgáló gyógytestnevelés is szakkörként indult. A tanulók létszáma ebben az időben 160-170 fő körül volt.
1980. Iskolánk megkapta az udvar hátuljában lévő szolgálati lakások közül a jobb oldalit, ahol kettő termet alakítottak ki. Itt indult el az előkészítő csoport a már tanköteles korú, de még iskolai előrehaladásra képtelen gyermekek számára.
Az 1980-as években jelentkezett határozottabban az iskolák közötti kapcsolatok élénkülése, kiteljesedtek a megyei vetélkedők. Így a szavalóversenyek, kulturális seregszemlék, sportversenyek, komplex vetélkedők zajlottak.
1982. Külső szükségtantermek igénybevételére lett szükség a tanulócsoportok elhelyezéséhez. Az Építőipari Szövetkezet ebédlőjében napközis csoportok váltott műszakban, a Munkásotthonban egy teremben két osztály váltott műszakban, a Várkastélyban egy osztály tanult.
Ettől az évtől kezdve egészen 2005-ig mindig voltak külső szükségtantermeink.
1983. Elindult a Továbbképző Tagozat kettő évfolyammal.
Az ezt elvégző tanulók a normál általános iskola 8. osztályával egyenértékű bizonyítványt kaptak.
1984. Három tantermet kapott az iskola a Nátus épületének emeletén.
1986. Iskolánk megkapta az udvar hátuljában lévő szolgálati lakások közül a bal oldalit, ahol egy termet alakítottak ki.
Iskolatípusunk általános iskolává vált, emiatt eredeti funkciójában már nem volt szükség a Továbbképző Tagozatra, ami ezért átalakult Speciális Szakiskolává. A két évfolyamot elvégzők betanított munkás végzettséget szerezhettek több szakmában, pl fajáték készítő, szövő, hentes, stb.
1990. Ez évtől kezdődően évről-évre egyre kevesebb speciális szakiskolás tanulónk foglalkoztatását, szakmai oktatását vállalták a város nagyvállalatai.
1991.  Az Alsófokú GAESZ iskolánk udvarában lévő karbantartó műhelyei megszűntek, az épületben két termet alakítottunk ki, egy fiú és egy leány gyakorlati szaktantermet.
Az 5. – 8. osztályos szakaszban jelentős szakmai, pedagógiai hangsúlyt kapott a technika, gyakorlati ismeretek tárgy szakosítása. Jobban közelítettünk a gyakorlati tantárgy oktatása felé, azzal az indokkal, hogy tanítványainknak elsősorban majd kétkezi munkával kell felnőtt életükben boldogulniuk.
1992. Kettő új tanterem épült a gyakorlati szárny meghosszabbításában. Ide kerültek a speciális szakiskolai osztályok.
1993. Szükségesség vált a testnevelésben a nemenkénti és képesség szerinti megbontás. A lányok és a mozgásukban korlátozott fiúk kerültek egy csoportba évfolyamonként.
1994. Teljesen megszűnt a speciális szakiskolások külső cégek általi foglalkoztatása. Ez és a törvényi változások tették elkerülhetetlenné iskolánk átalakulását 10 osztályos általános iskolává.
1995. Elindult az iskolában a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeknek létrehozott foglalkoztató csoport.
1996. A város megvásárolta iskolánknak az úgynevezett Sillingi-házat. Ennek felújítása után 4 osztályunk került ide.
2000. Holland testvériskolánk, a Kampen városában lévő De Trimaran igazgatójának –Aart Kleijernek – a segítségével, a nemzetközi Rotary Klub anyagi támogatásával sikerült felújítani az udvar hátuljában lévő volt szolgálati lakásokat.
Itt nyert elhelyezést a kettő foglalkoztató csoportunk, valamint az autizmussal együtt élő gyermekek újonnan indított csoportja.
2001. A volt Sillingi-ház udvarán a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kezdeményezésére és a MOL Rt támogatásával megépült a fa játszótér.
2002. Pályázati pénzből számítógépes szaktantermet alakítottunk ki, valamint sikerült megújítanunk a leány gyakorlati terem bútorzatát.
2003. Holland testvériskolánk adományából sikerült lecserélnünk a tanulói padokat.
2004. Megújult a fiú gyakorlati terem bútorzata.
2005. Felépült 4 új szaktanterem, valamint egy aula, ezzel lehetővé vált, hogy a még mindig külső szükségtantermekben lévő három osztályunk is az iskola területére költözzön.
a Sillingi-ház ismételt, ezúttal alapos felújítása pedig lehetővé tette, hogy az itt tanuló alsós osztályaink méltó helyre kerüljenek.
2012. Intézményünk elköltözött a Jókai utca 37 szám alatti iskolaépületbe.
2013. Az intézményünk felvette Vajda Márta nevét.


Az iskola igazgatói

Vajda Márta 1947-48
Jászóy Istvánné 1948-1965
Óvády Zoltánné 1965-1968
Bátyay Mihályné 1968-1974
Szabó Sándorné 1974-1990
Persaits László 1990-2000
Kovács Tibor 2000-2005
Csutiné Papp Orsolya 2005-